| Az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának (ÁKÜT) az általános ügyeket tárgyaló brüsszeli ülését szeptember 14-én tartották. A tanácsülésen a magyar kormányt Balázs Péter külügyminiszter képviselte. Az ÁKÜT első alkalommal ülésezett a svéd elnökség által javasolt új munkamódszer szerint: a szeptember 14-ei első munkanapon az általános ügyeket tárgyalták, a szeptember 15-ei második munkanapon a külkapcsolati témákkal foglalkoztak a miniszterek. Az általános ügyekkel összefüggésben áttekintették az Európai Tanács 2009. október 29-30-ai ülésének napirendjét. Balázs Péter hozzászólásában hangsúlyozta az októberi csúcs nagy jelentőségét. Rámutatott arra, hogy mind az unió intézményi fejlődése, mind a közösségi politikák és az uniós polgárok szempontjából fontos döntéseket kell hozni. A Lisszaboni Szerződésre vonatkozó ír népszavazás remélt sikere megnyitja az utat ahhoz, hogy az állam- és kormányfők számos intézményi kérdéssel foglalkozzanak, és ezen belül olyan személyi ügyeket is megvitassanak, mint például az Európai Tanács állandó elnökének vagy az új külügyi- és biztonságpolitikai főképviselőnek a megválasztása. A gazdasági válsággal összefüggésben Balázs Péter kiemelte, hogy az Uniónak el kell kezdeni a válságból kivezető ún. kilábalási stratégia kialakítását; ennek alapját a közpénzügyek fenntarthatósága és a foglalkoztatáspolitika kell, hogy képezze. A koppenhágai klímakonferenciára történő felkészüléssel kapcsolatban a magyar diplomácia vezetője kifejtette, hogy az egységes uniós álláspont kialakítása olyan kiemelt kérdés, amely nemcsak a környezetvédelmet, hanem a hosszú távú gazdasági fejlődést is alapvetően meghatározza. A miniszter végül üdvözölte a Balti-tengeri stratégia októberi csúcsra tervezett ütemezését, hozzátéve, hogy ez a stratégia modellértékű lehet olyan más együttműködések előtt is, mint a formálódó Duna-stratégia. Az uniós külügyminiszterek az októberi csúcs napirendjén szereplő energiabiztonsággal összefüggésben egyetértettek abban, hogy kiemelt feladat az infrastrukturális beruházások előmozdítása és az egyes energiahálózatok összeköttetésére vonatkozó projektek mielőbbi megkezdése, az energiaellátási veszélyhelyzet esetén alkalmazandó válságkezelő mechanizmus továbbfejlesztése, a földgázellátás biztonságáról szóló rendelet-tervezet mielőbbi elfogadása, valamint az energiahatékonyság fejlesztése. Ez utóbbit illetően Balázs Péter hozzászólásában az Unió meghatározó érdekének nevezte, hogy – egy következő gázkrízis elkerülése érdekében – biztosítsa a tranzitgáz-szállítmányokat harmadik országokból, így különösen Ukrajnából.
A külkapcsolati napirendi pontok keretében a miniszterek Iránnal, Afganisztánnal, illetve a Dél-Kaukázussal foglalkoztak. Irán tekintetében kiemelt helyen szerepelt az unió és Irán kapcsolata, az elnökválasztást követő iráni belpolitikai, emberi jogi helyzet, valamint az iráni nukleáris program. Afganisztánt illetően meghatározó volt az elnökválasztás értékelése valamint az EU szerepvállalásának jövője. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a nemzetközi közösségnek a jövőben megalakuló afgán kormányzattal olyan új megállapodást kell kötnie, amely nagy hangsúlyt helyez az elvárások, feltételek teljesítésére. Ugyanakkor nem szabad, hogy az EU afganisztáni elkötelezettsége és további jelenléte megkérdőjeleződjön. Széleskörű támogatást kapott az a javaslat is, hogy az Európai Unió emelje magasabb szintre a dél-kaukázusi országokkal – Grúziával, Örményországgal és Azerbajdzsánnal – fenntartott kapcsolatait, kihasználva a májusban elindított Keleti Partnerség kezdeményezésben rejlő lehetőségeket. A kapcsolatok fejlesztésében három alapelv – a nyitottság, a differenciálás és a feltételesség – lenne döntő, továbbá az EU mindhárom kaukázusi partner számára felajánlaná, hogy kössön vele társulási megállapodást. Ezek tervezetét a tagállamok felhatalmazása alapján a Bizottság várhatóan novemberre készíti el. A tárgyalások üteme és tartalma az egyes partnerek felkészültségétől, illetve az unió feltételeinek teljesítésétől függ majd. Magyarország támogatja a kapcsolatok erősítését és a társulási megállapodásokról szóló tárgyalások mielőbbi megkezdését mindhárom állammal. Jeleztük, hogy az új egyezményeknek ki kellene terjedniük mély és átfogó szabadkereskedelmi övezet létrehozására is. Felhívtuk a figyelmet a vízumkönnyítés fontosságára; ennek kapcsán üdvözöltük a Grúziával elért haladást.
A külügyminiszterek végül következtetéseket fogadtak el Szudánról, illetve Hondurasról. (2009. szeptember 15.)
|