 A szlovéniai Brdoban a találkozó első napján, március 28-án, pénteken a közel-keleti válsággal kapcsolatban a részvevők óvatos derűlátásuknak adtak hangot, mivel a palesztinok és az Izrael közötti párbeszéd során már fontos kérdések is napirendre kerülnek. A miniszterek kiemelték, hogy nyárig haladást kell felmutatni a két fél közti egyeztetésekben, máskülönben nem valószínű, hogy az idén érdemi eredményt lehetne elérni. Örvendetesnek minősítették, hogy Egyiptom közreműködésével dialógus folyik a Fatah és a Hamasz között. Megállapították azonban azt is, hogy a gyakorlatban változatlanul nagyok az ellentétek: vita folyik például arról, hogy mi számít az izraeli telepek továbbfejlesztésének, Gáza szinte teljesen el van vágva a külvilágtól, gyakoriak a merényletek, és a palesztin lakosság körében jelentős az elégedetlenség. A tanácskozáson egyértelműen megfogalmazódott, hogy Szíriát be kell vonni a rendezésbe, ám az is elhangzott, hogy a libanoni válság elhúzódásában Damaszkusz is közrejátszik, miközben nem szeretne elszigetelődni a régióban. A külügyminiszterek kiemelték, hogy az Európai Uniónak aktívnak kell maradnia, annál is inkább, mert pártatlannak minősül a viszályban, miközben jelentős anyagi segítséget nyújt a régiónak. Göncz Kinga az Oroszországról folytatott konzultációról elmondta, hogy a tagállamok véleménye szerint Moszkva új szerepre törekszik, de ez jó néhány konfliktust is maga után von. Mindazonáltal jelentős, hogy Medvegyev, a megválasztott új elnök több kérdésben másként nyilatkozik, mint az elődje. Ez azért fontos, mert kölcsönös az egymásrautaltság az EU és Oroszország között, az orosz felet be kell vonni egy sor nemzetközi kérdés megoldásába. A megfelelő keret kialakításához tárgyalni kell az új Partnerségi Együttműködési Megállapodásról. Emellett Európai Uniónak a gazdaság és jogállamiság szerepéről azonos álláspontot kell képviselnie, és egységes energiapolitikát kell elfogadnia – tette hozzá Göncz Kinga. Március 29-én, szombaton a 27 miniszter a nem hivatalos reggelin találkozott Vuk Jeremiccsel, a szerb diplomácia vezetőjével - először a koszovói függetlenség kikiáltása, illetve azóta, hogy a tagállamok nagy része elismerte az egykori autonóm tartomány önállóságát. Így meg tudták vitatni, hogy miben tér el a két fél véleménye, ráadásul Szerbiában most indul a kampány a májusi választások előtt. Az EU részéről rámutattak, hogy a közösség számára fontos az Európa-párti erők győzelme, épp ezért megfelelő formában - például a vízummentesség megadásával - támogatni kívánják őket. A Szerbiával kötendő Stabilizációs és Együttműködési Megállapodás ügyében már nagyobb vita van a 27-eken belül, akik ugyanakkor azt is igyekeztek megértetni a vendéggel, hogy a koszovói EULEX-misszió a kisebbségi jogok szavatolását is segíti. A hangsúly azonban azon volt - emelte ki Göncz Kinga -, hogy folytatódik a párbeszéd Szerbia és az Európai Unió között, amiben közre játszik, hogy Belgrád csak diplomáciai eszközökkel igyekszik érvényt szerezni álláspontjának. A szombat reggeli megbeszélés után Vuk Jeremic hazautazott, így Szerbia csak alacsonyabb szinten képviseltette magát azon a fórumon, amelyen az EU-külügyminiszterek a nyugat-balkáni államok megbízottaival, köztük a koszovói Hasim Thacival tekintették át a térség országainak uniós kilátásait. Megállapították, hogy a haladás minden esetben tekintélyes, az Európai Unió a maga részéről kész a további közeledésre. Délben a 27-ek munkaebéd keretében találkoztak a három tagjelölt: Törökország, Horvátország és Macedónia külügyminiszterével. A kétnapos brdo-i tanácskozáson született nem hivatalos állásfoglalás szerint Tibet ügyében a részvevők osztják az aggodalmakat és az erőszak megszüntetésére szólítanak fel. Szorgalmazzák, hogy engedjék be az újságírókat a tartományba, és hogy Kína kezdjen párbeszédet a Dalai Lámával, aki erőszakmentesen törekszik az autonómia kivívására. Az EU-nyilatkozat sürgeti, hogy a dialógus során legyenek tekintettel a kulturális és vallási jogokra, továbbá a hagyományokra. Egy másik nem hivatalos dokumentumban a Wilders-film kapcsán az unió támogatásáról biztosította a holland kormány álláspontját, amely szerint a szólásszabadság alapvető jog, ám erre hivatkozva senki sem azonosíthatja az iszlámot az erőszakkal. (2008. március 29.) |