| A külügyminiszter az ősszel is folytatódó diplomáciai offenzíva jegyében tartott sajtóértekezletet. Ismertette a magyar külügyi szolgálat előtt álló legfontosabb feladatokat, és tájékoztatta a sajtó képviselőit a közeljövőben várható találkozóiról. Szólt biztonságpolitikai kérdésekről, az EU előtt álló kihívásokról, a magyar elnökségi felkészülés állásáról, a szomszédságpolitikáról, valamint a Külügyminisztérium költségvetéséről.  Balázs Péter hangsúlyozta: immár a világ is úgy látja, hogy Magyarország megkezdte a kilábalást a nehéz gazdasági helyzetből. A válságra adott lehetséges válaszok lesznek napirenden szeptember 24-én és 25-én a pittsburgh-i G-20 csúcson is, amelyen a világ húsz legnagyobb gazdasággal rendelkező országa vesz részt. Az erre való felkészülés és a világgazdasági helyzet értékelése jegyében találkoznak az EU állam- és kormányfői szeptember 17-én.
A G-20 csoport fontos tagjaival a magyar vezetők közeljövőben közvetlen találkozókat tartanak, a legkorábban jövő héten, amikor is mind Bajnai Gordon miniszterelnök mind Balázs Péter elutazik New-York-ba az ENSZ közgyűlés ülésszakára. A külügyminiszter a közgyűlési felszólalás mellett sok olyan partnerével is folytat majd tárgyalást, akivel egyébként kevés alkalom adódik a kétoldalú eszmecserére. A közeljövőben Budapestre várjuk a Kínai Népköztársaság alelnökét, aki részt vesz azokon az ünnepségeken, amelyeket a diplomáciai kapcsolatok felvételének 60. évfordulóján rendezünk. Balázs Péter megerősítette, hogy tovább kívánjuk bővíteni gazdasági kapcsolatainkat az ázsiai nagyhatalommal; ehhez négy-öt „húzóprojekt” valamint a közeljövőben létesítendő új főkonzulátus adhat további lendületet. A magyar diplomácia vezetője kitért arra, hogy október elején a szintén G-20 tag Törökország fővárosába látogat, novemberben pedig Moszkvába utazik, hogy orosz partnerével találkozzon. Az ősz folyamán lesz magyar-ukrán külügyminiszteri megbeszélés is. Balázs Péter ezen kívül felkeresi az Öböl-térség meghatározó üzleti központjait, Kuvaitot, Abu Dhabit és Dubait. Biztonságpolitikai kérdésekről szólva a miniszter megerősítette, hogy támogatjuk az amerikai elnöknek a közel-keleti válság megoldását szorgalmazó politikáját, amelynek lényege, hogy a békét az izraeli és a palesztin állam létére kell építeni. Aggasztónak nevezte az iráni belpolitikai helyzetet valamint azt a tényt, hogy a nemzetközi közösségnek nincs ráhatása az ottani nukleáris fejlesztési programra. Magyarország – mondta Balázs Péter – továbbra is hozzájárul az afganisztáni NATO műveletekhez, valamint fenn kívánja tartani jelenlétét az Európai Unió koszovói és grúziai missziójában. Az Európai Uniót illetően bízunk abban, hogy az ír népszavazás támogatni fogja a Lisszaboni Szerződést. A szerződés remélhető életbe lépésével komoly intézményi változások kezdődnek az unióban: az Európai Tanácsnak állandó elnöke és vezető külügyi képviselője, gyakorlatilag külügyminisztere lesz, akit neki alárendelt külügyi szolgálat fog segíteni. Balázs Péter üdvözölte, hogy José Manuel Barroso-t újból az Európai Bizottság elnökévé választották, s így megnyílt az út az új bizottság felállítása előtt is. Fontosnak nevezte a decemberi koppenhágai klímakonferenciát, valamint a tél közeledtével ismét előtérbe kerülő energiabiztonság témakörét. Üdvözölte, hogy Szlovénia és Horvátország eddigi vitájában körvonalazódik a megállapodás, és ennek nyomán felgyorsulhatnak a hazánk által is támogatott horvát csatlakozási tárgyalások. Jó ütemben folyik a 2011. évi magyar EU elnökség előkészítése, lassan már formát is ölt: elfogadásra vár a költségvetése, és alakul az eseménynaptára is. Az idén 3,9 milliárd Ft volt a kiadás, és azzal számolunk, hogy 2010-2011-ben összesen 110 millió eurót költünk majd. Ez „színvonalas, de mértéktartó” elnökségi munkát tesz lehetővé. Rövidesen napirendre kerül az egyes magyarországi rendezvények helyszínének kiválasztása – ebből a szempontból meghatározóak a közlekedési és a biztonsági feltételek. Spanyolországgal és Belgiummal együtt, igazi trió elnökségre készülünk, a programok maximális összehangolása mellett. Már készítjük a 2011. első félévének eseménynaptárát, noha a Bizottság ezt csak jövő áprilisra kéri.
Hazánk jó és kiegyensúlyozott kapcsolatot ápol a szomszéd országokkal – mondta a külügyminiszter. Ezt támasztja alá, hogy több partnerünkkel rendszeresen tartunk közös kormányüléseket. Szeptember 17-én lesz a magyar-horvát, október 12-én Kismartonban a harmadik magyar-osztrák, ugyancsak októberben a magyar-román, és előkészítés alatt áll a magyar-szlovén kormányülés. Október 12-én és 13-án hivatalos látogatást tesz hazánkban Borisz Tadics szerb köztársasági elnök. A háromoldalú együttműködés jegyében találkozott nemrégiben a magyar, a szerb, és a román külügyminiszter Temesvárott, és hasonló célt szolgál az ugyancsak háromoldalú előkészítés alatt álló magyar-szerb-horvát külügyminiszteri eszmecsere is, amelyet várhatóan hazánkban lesz. Bosznia-Hercegovinát illetően igyekszünk segíteni az államépítés akadályainak elhárításában – Balázs Péter ezért javasolta a Visegrádi Négyek találkozóját a nyugat-balkáni külügyminiszterekkel; ezen a fórumon az uniós trió elnökség két másik tagja, Spanyolország és Belgium valamint a jelenlegi uniós elnök Svédország is képviselteti magát. Jelenleg Szlovákia az egyetlen problematikus szomszéd, mindenekelőtt a szeptembertől életbe lépett módosított szlovák államnyelvtörvény és Sólyom László köztársasági elnök szlovákiai belépésének megtagadása miatt. A válságosnak is nevezhető állapotot két miniszterelnök magyar kezdeményezésre létrejött szeptember 10-i találkozója zárta le. Az ott kidolgozott 11 pontos nyilatkozatban különösen fontos, hogy a felek elfogadják az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosának, a norvég Knut Vollebaeknek a véleményét és minden ajánlását. A nyelvtörvény vizsgálatában szeretnénk a szlovákiai magyarok szerepét erősíteni: nekünk nem helyettük, hanem velük együtt, sőt az ő vezetésük alapján kell eljárnunk. A minisztérium gazdálkodását illetően Balázs Péter kijelentette, hogy a tárca jövő évi költségvetése – az uniós elnökségi előkészületek miatt – valamivel több, mint az idei, mintegy 60 milliárd Ft. A külföldön dolgozó munkatársak nettó jövedelmét sikerült megőrizni. Folyik a különféle pótlékok rendszerének felülvizsgálata, s a minisztérium belső pályáztatási gyakorlatát is igazítani kívánják a követelményekhez. Több misszió bezárása után most a magyar diplomáciának 102 képviselete van külföldön, ezekhez csatlakozik majd a Kínában nyitandó új főkonzulátus – így a hálózat megfelel majd az ország méreteinek és teljesítőképességének. Ugyanakkor új módszerekkel igyekszünk biztosítani a magyar jelenlétet a világ minden régiójában. Ilyen modern megoldás lehet további vízumképviseleti megállapodások kötése illetve egy bárhol bevethető mobil konzuli csoport létrehozása. (2009. szeptember 16.) |