Hollandia

 

Május 12-én Hollandia egyik legrangosabb fotógalériájában, az észak-hollandiai Groningen városban található Noorderlicht galériában megnyílt a „1956 Hungarian Revolution” című fotókiállítás, amely E. Lessing, a Magnum munkatársa mintegy száz korabeli fotóját mutatta be. A kiállítást Hubert Smeets, a Groene Amsterdammer című rangos társadalompolitikai folyóirat főszerkesztője nyitotta meg, aki beszédében részletesen elemezte a forradalomhoz vezető okokat, rámutatott annak jelentőségére, hogy Magyarország volt az első, mely fel mert lázadni a szovjet rendszer ellen. Kifejtette, hogy a magyar forradalom mutatott példát és adott erőt később a prágai és varsói eseményeknek. A főszerkesztő kritikát fogalmazott meg a Nyugat reagálásával kapcsolatban, mely sokáig hitegette, de végül cserbenhagyta a magyar felkelőket. Erich Lessing 1923-ban született Ausztriában, a Magnum fotósaként már hosszabb ideje Magyarországon tartózkodott, amikor kitört a forradalom. A forradalom kitörésekor Lessing már a helyszínen volt, ismeretekkel, sőt kiváló kapcsolatokkal rendelkezett. Fotói segítségével végigjárhatjuk a forradalom legfontosabb helyszíneit, átélhetjük az utca forradalmi hangulatát, egyedülálló portrékat láthatunk Nagy Imréről, Mindszentyről. A 100 képet korabeli holland újságok egészítik ki. Az újságok címlapjai meggyőzően bizonyítják, milyen erőteljes érdeklődéssel, aggodalommal követte a holland sajtó, a holland társadalom a magyarországi eseményeket. A holland sajtó által sugalmazott szolidaritás hozzájárult ahhoz, hogy Hollandia közel négyezer magyar menekülteket fogadott be.

Május 29-én „Magyarország 1956” címmel - az Utrechti Egyetem Történelmi Intézete, a Keresztény Történészek Egyesülete, a Holland Egyháztörténeti Egyesület, valamint a hágai magyar nagykövetség közös szervezésében - konferenciára került sor az Utrechti Egyetem magyar zászlókkal díszített dísztermében. A konferenciát Szentiványi Gábor nagykövet nyitotta meg, aki beszédében elemezte a forradalomhoz vezető okokat, s rámutatott a forradalom nemzetközi hatásaira. Duco Hellema professzor a téma egyik legismertebb holland történész szakértője a forradalom hollandiai hatását elemezte, felelevenítette többek között a forradalom melletti nagyszabású amszterdami, hágai, utrechti tüntetéseket. Dr. Antje Koelewijn az ’56-os forradalom értelmezésének változásait elemezte a magyar történetírásban. A Magyarországon is tanult, magyarul jól beszélő történész ismertette a forradalom eseményeit, s napjainkig kitekintve bemutatta a forradalom értelmezésének főbb szakaszait, s e folyamat meghatározó személyiségeit. A konferencia második szakasza a forradalom és az egyházak kapcsolatával, szerepével, a katolikus és a református egyházak magyar-holland kapcsolatának történetével foglalkozott. A holland katolikus egyház képviseletében Orbán József Gyula - maga is 56-os menekült -, a református egyház részéről J. van der Graaf tartott előadást. Ezt követően pódiumbeszélgetésre került sor Schermann Péter professzorral, aki maga is 56-os menekültként érkezett Hollandiába, szerzett diplomát és ért el jelentős szakmai karriert. Az előadásokat követően a mintegy százfős hallgatóság részéről több hozzászólás, kérdés hangzott el.

Szeptember 14-én Hágában, a Holland Nemzeti Archívumban ünnepélyes keretek között került sor a menekült diákokat segítő alapítvány, az UAF (Stichting voor Vluchtelingen-studenten) elmúlt 50 év dokumentumainak - köztük az 1956-ban Hollandiába érkezett, s ösztöndíjat kapott magyar menekült diákokra vonatkozó anyagok- hivatalos átadására. Az 1948-ban magánkezdeményezésként létrejött - ma már több mint 2000 diáknak ösztöndíjat biztosító - alapítvány segítségével jutott egyetemi helyhez és ösztöndíjhoz 1956-ban több, mint 200 fiatal magyar menekült. A holland Nemzeti Levéltárnak most átadott dokumentumokban megtalálhatók a magyar egyetemisták elhelyezésével kapcsolatos eredeti 56-os iratok, melyek mától publikusak, kutathatók. Az ünnepségen, melyen az átadási okmányok hivatalos aláírására is sor került, az Archívum igazgatója, dr. Maarten W. van Boven méltatta a dokumentumok jelentőségét, majd R. Lubbers, az UAF jelenlegi elnöke, volt holland miniszterelnök, az ENSZ volt Menekültügyi Főbiztosa ismertette az UAF történetét, s osztotta meg 1956-os személyes, diákkori emlékeit a hallgatósággal. Mivel az UAF működésének első 50 évében jórész kelet-európai diákokat segített, az eseményen részt vett a cseh és szlovák nagykövet is. Jelen voltak az UAF volt elnökei, igazgatói, a Hollandiai Magyar Szövetség vezetésének képviselői, valamint néhány, volt 1956-os magyar ösztöndíjas. Szentiványi Gábor nagykövet beszédében köszönetét fejezte ki az UAF-nek a diákoknak nyújtott segítségért és gondoskodásért, valamint a Nemzeti Archívumnak azért, hogy méltó helyet és szabad kutathatóságot biztosít e számunkra igen jelentős, történelmi dokumentumoknak.

Október 6-8-án a Hágában működő „Poestarika” magyar étterem az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója, valamint az étterem fennállásának 25. évfordulója alkalmából magyar kulturális minifesztivált rendezett. A látogatók megismerkedhettek a forradalom történetével, valamint Magyarország népzenei és néptánc hagyományaival, a magyar gasztronómia remekeivel.

Október 11-én a holland királyi család ereklyéi között őrzött magyar forradalmi zászló bemutatásával, kiállítással és történelmi szemináriummal emlékeztek a nemzetközi hírű hágai külpolitikai tudományos műhelyben, a Clingendael Intézetben az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára. A zászlót Hollandiába érkezett magyar menekültek nyújtották át a fogadásukra megjelent Julianna királynőnek 50 évvel ezelőtt. A lobogót azóta a királyi család ereklyéi között féltve őrzik, a Királyi Archívum adta kölcsön erre az alkalomra. A tudományos szeminárium a forradalom és szabadságharc okaival és következményeivel, valamint hollandiai fogadtatásával foglalkozott, előadói Hans Olink, az 1956-os forradalom kiváltotta amszterdami tiltakozó eseményekről megjelent könyv szerzője, valamint Romsics Ignác történész professzor, akadémikus voltak. A hallgatóság soraiban húsz nagykövet, a holland minisztériumok és a parlament, a Hágában működő nemzetközi szervezetek magas rangú képviselői, történészek, újságírók voltak jelen. Az előadásokat követő panelbeszélgetés keretében az 1956-ban Hollandiába menekültként érkezett Gábor Dzsingisz, volt holland mezőgazdasági államtitkár, parlamenti képviselő, diplomata, valamint a szintén egykori menekült, Öry Ferko orvos - aki 18 éven át nyújtott segítséget a világ több pontján az Orvosok Határok Nélkül mozgalom keretében - és az 1949 óta Hollandiában élő Tóth Miklós, a Hollandiai Magyar Szövetség titkára számolt be első találkozásukról Hollandiával. Szentiványi Gábor hágai nagykövet beszédében köszönetét fejezte ki a királyi családnak és a holland társadalomnak azért a szolidaritásért, támogatásért, melyben a Hollandiába érkezett közel négyezer magyar menekültet részesítették. A résztvevők megtekintették az 1956-os forradalom történetét bemutató, korabeli holland napilapokat is felvonultató kiállítást.

Október 12-én Romsics Ignác történész, akadémikus a hágai magyar nagykövetségen az 1956-os forradalom és a nagy magyar forradalmak kapcsolatáról tartott előadást a hollandiai magyarság prominens képviselői (összesen mintegy 50 fő) előtt.

Október 22-én a Hollandiai Magyar Szövetség és a hágai magyar nagykövetség közös szervezésében Rotterdamban rendezett, hollandiai központi megemlékezésen Szentiványi Gábor nagykövet Sólyom László köztársasági elnök megbízásából a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést nyújtotta át Kibédi Varga Sándor Áron nyugalmazott professzornak, irodalomtörténésznek, költőnek, a Hollandiai Magyar Szövetség elnökének, valamint Tüski István református lelkésznek az 1956-os forradalom és szabadságharcot követően Hollandiába menekült magyarok befogadása és támogatása, a hollandiai magyarság érdekében végzett sokoldalú tevékenysége elismeréseként. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adta át a nagykövet Budavári Gábornak, a hollandiai Pax Romana mozgalom alelnökének az 1956-os forradalom és szabadságharcot követően Hollandiába menekült magyarok befogadása és segítése, a hollandiai magyarság érdekében végzett tevékenysége elismeréseként. Kósdi Gergely kertész a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemrend kitüntetésben részesült. Az 50. évforduló tiszteletére kibocsátott emlékérmet hárman vehették át: Tánczos Ottó, a Hollandiai Magyar Szövetség alelnöke, Schermann Péter professzor, valamint Tóth Miklós, a Hollandiai Magyar Szövetség első titkára. Az egész napos rendezvény - amelyen több mint félezren vettek részt - magyar nyelvű istentisztelettel kezdődött, majd ünnepi megemlékezésre került sor. Az ünnepségen a Hollandiai Magyar Szövetség, s a Hollandiában befogadott mintegy négyezer magyar menekült nevében Kibédi Varga Sándor Áron, a Szövetség elnöke fejezte ki köszönetét a holland államnak és népnek. Piet Hein Donner volt holland igazságügyi miniszter beszédében a szabadság szolidaritásáról beszélt, arról, hogyan fogadta és segítette a holland nép a magyar szabadságharcosokat, menekülteket. Szentiványi Gábor nagykövet méltatta a holland nép, a királyi család támogatását, s köszönetét fejezte ki a forradalom hőseinek helytállásukért, valamint azért, hogy később, hazájuktól távol is megőrizték magyarságukat, s a rendszerváltozás idején számosan tudásukkal, tapasztalatukkal segítették az új magyar demokrácia, a piacgazdaság kialakulását, fejlődését. Az 50 évvel ezelőtt Hollandiába menekült idős forradalmároktól a jövő nemzedéke, a hollandiai magyarság gyermekcsoportja vette át azt a forradalmi zászlót, melyet a Hollandiába érkezett magyar menekültek első csoportja nyújtott át a fogadásukra megjelent Julianna királynőnek.

Október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján a hágai magyar nagykövet ünnepi megemlékezést szervezett Hága belvárosában. A Múzeum különtermében rendezett ünnepélyes eseményen mintegy 160 meghívott vett részt. A vendégek megtekintették az 50 évvel ezelőtti forradalomra emlékező kiállítást, korabeli holland újsághíreket, valamint Beaty Czető, Hollandiában élő, magyar származású festőművész Magyarországon díjat nyert, 1956 szellemét felidéző alkotását. Az évfordulós eseményt jelenlétével megtisztelte Frans W. Weisglas, a holland Parlament Alsóházának elnöke, a parlament Külügyi Bizottságának elnöke, a királyi Kabinetiroda vezetője, Külügyminisztérium és a Gazdasági Minisztérium főtitkára és több szakállamtitkára, a Hágában működő nemzetközi szervezetek több vezetője és magas rangú képviselője. Nagy számban jelentek meg az 56-os menekülteket befogadó államok hágai képviseleteinek vezetői, valamint a holland gazdasági és üzleti élet vezető képviselői. A hollandiai magyarságot a Hollandiai Magyar Szövetség vezetői és az 1956-ban Hollandiába menekültként érkezett kitüntetettek képviselték. A fogadáson a magyar honfitársak, 56-os veteránok jelenlétében adta át Szentiványi Gábor nagykövet az 1956-os Emlékérmet Gábor Dzsingisz Jenő volt holland mezőgazdasági államtitkárnak, nyugalmazott diplomatának, egykori menekültnek.
 
November 3-án Amszterdamban, a Felix Meritis kulturális központban került sor megemlékezésre. Ez, a város szívében, a Keizersgrachton található patinás épület adott helyt 1956-ban a Holland Kommunista Párt (CPN) központjának és nyomdájának. 1956. november 4-én a szovjet tankok budapesti bevonulásának hírére amszterdamiak feldühödött tömege támadta meg a székház épületét, melyet rendőri védelem alá kellett helyezni. A szimpátia megmozdulások három napon át tartottak, majd a magyarok melletti szolidaritásul mintegy húszezer fő részvételével csendes tiltakozó menetet szerveztek. A holland külügyminisztérium által szervezett, százfős közönség jelenlétében zajlott megemlékezés az eseményt felidéző, korabeli híradófelvételek, dokumentumok bemutatásával kezdődött, majd Szentiványi Gábor, hágai nagykövet megnyitó beszéde után Hans Olink újságíró, az 50 évvel ezelőtti novemberi amszterdami eseményekről szóló könyv szerzője a Felix Meritis előtt akkor lezajlott eseményekről tartott előadást, majd a 90 éves Max Nord, a Holland Írószövetség korabeli elnöke beszélt a Szövetség reakciójáról és a magyar írók érdekében tett szolidaritási kezdeményezéseiről. Az 1956-ban Hollandiába érkezett menekültek képviseletében Illés Vera újságíró és Öry Ferko orvos számolt be élményeiről, hollandiai beilleszkedéséről. Az est folyamán a Vukán György, Horgas Eszter, Winand Gábor, Scholcz Péter és Szúdy János alkotta együttes adott ízelítőt a korabeli és a kortárs magyar jazzből.

November 4-én Amszterdam Zuideramstel kerületében Job Cohen, Amszterdam főpolgármestere és Szentiványi Gábor nagykövet avatott emléktáblát. A háromnyelvű (magyar, holland, angol) tábla, amelynek elhelyezését Tüski István református lelkész, a hollandiai magyar szövetség -már 1956-ban is aktív- meghatározó személyisége kezdeményezte, annak állít emléket, hogy az 1956-os magyar forradalom eltiprásának hírére a tiltakozó amszterdami polgárok leverték a második világháború győztes nagyhatalmai vezetőiről (Churchill, Roosevelt és Sztálin) elnevezett, egymás melletti utcák közül a Sztálinnak emléket állító „Stalinlaan” utcatáblát és a sugárutat Szabadság útnak (Vrijheidslaan) nevezték el. A jeles történelmi eseményre emlékező rendezvényen mintegy száz fő vett részt, köztük Duca Adema, a kerület polgármestere, Szabó Zsolt magyar származású VVD-párti parlamenti képviselő, s a hollandiai magyar közösség számos, köztük legöregebb, 96 éves képviselője. Amszterdam főpolgármestere beszédében kiemelte: „A Szabadság út (Vrijheidslaan) a holland nép számára arra figyelmeztet, hogy mindig készen kell állnia a szabadságért való kemény küzdelemre, és egyben tiszteletet ad azoknak a bátor magyaroknak, akik harcoltak és életüket adták a szabadságukért.”

November 5-én a dél-hollandiai Bergen op Zoom város főtemplomában a királynő kormányzója, Bergen op Zoom és a környék településeinek több polgármestere, vezető személyisége, összesen mintegy 600 fő jelenlétében a Concertkoor előadásában Hidas Frigyes Requiem és Kodály Zoltán Missa Brevis művének előadásával tisztelegtek az 56-os magyar forradalom és szabadságharc leverésének emléke és áldozatai előtt. A helyi holland kezdeményezésére megvalósult koncerten díszvendégként részt vett Szentiványi Gábor, hazánk hágai nagykövete, aki beszédében köszönetet mondott az egyszerű holland emberek, civil szervezetek és egyházak által az 1956-os forradalom iránt mutatott korabeli szolidaritásért és a menekültek befogadásáért.