Március 22-én a londoni Brit Közép- és Kelet-európai Társaságban 1956-ról és a magyar forradalomról írott könyvét ismertette Sir Peter Unwin, aki kétszer szolgált Budapesten diplomataként. Először 1958-1961 között, másodszor pedig 25 évvel később, mint nagykövet. A "Hatalommal szembeszegülve" (1956 - Power Defied) című mű átfogó képet ad a kettős - a szuezi és a magyar - válságról, a történelmi előzményekről, valamint a következményekről. A zárszóra felkért Szombati Béla nagykövet rámutatott arra, hogy az 1956-os magyar események az egész európai történelmet befolyásolták, ami az elmúlt ezer évben ritkán fordult elő.

A két kormányfő részvételével emlékeztek meg október 11-én a Brit Parlamentben az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójáról. Az Alsóház Magyar Baráti Csoportja és a londoni magyar nagykövetség által szervezett eseményen, amelyhez a magyar Külügyminisztérium által összeállított fotókiállítás szolgált történelmi háttérrel, Tony Blair hangsúlyozta, hogy annak idején rendkívüli bátorság kellett ahhoz, hogy a magyarok kiálljanak a szovjet uralom ellen, de a felkelés megmutatta, hogy sohasem lehet megsemmisíteni az emberek szabadságvágyát. Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy 1956-ban a magyar nép nem csak saját országának demokráciájáért, hanem az egységes Európáért is harcolt, és immár újraegyesült földrészünk szintén a forradalom örököse. Úgy értékelte, hogy 1956 közös nevező a magyar nemzet számára. A parlamenti ünnepségen felszólalt Mandur László, az Országgyűlés alelnöke is.

Szeptember 21-22-én az University College London egyetemen tudományos konferenciát rendeztek a közép-európai forradalmak történetéről.

Október 5-től egy héten át nagy sikerű magyar filmhét zajlott a Barbican-ban, részben új filmmel ("A szabadság dühe"), részben olyan klasszikusokkal, mint a "Húsz óra", az "Apa", "Szerelem", stb. Megnyitó beszédet mondott Szombati Béla londoni magyar nagykövet.

Az október 9-én kezdődött brit alsóházi ülésszakon a parlament magyar baráti csoportjának elnöke, Andrew Miller határozati javaslatot nyújtott be. A szöveg tisztelettel adózik az áldozatok és a kivégzettek emlékének. Üdvözli az 1989 óta végbement magyarországi változásokat, köztük a NATO- és az EU-tagságot, amelyek - a szomszédos államokban lezajlott átalakulással együtt - megerősítették a békét és a stabilitást a térségben. A javaslat külön méltatja a két nép közti barátságot és felhívja a brit kormányt, hogy segítsen megértetni mindenkivel a fél évszázaddal ezelőtti események jelentőségét.

Október 17-én többhetes magyar program indult a Zsidó Kulturális Központban, a megnyitót Szombati Béla londoni magyar nagykövet tartotta.

Október 20-án az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezésre került sor a londoni Magyar Nagykövetség szervezésében, a rendezvényen Szombati Béla londoni magyar nagykövet mondott emlékező beszédet. 

A Magyarok Angliai Országos Szövetsége által szervezett központi ünnepségen, október 21-én a MAOSZ elnöke és Szombati Béla londoni magyar nagykövet köszöntője után Sir Bryan Cartledge történész (volt budapesti brit nagykövet) méltatta az 50 évvel ezelőtti események jelentőségét.

Október 28-án a MAOSZ és a lengyel emigráns szövetség szervezésében, a magyar és a lengyel misszióvezető közreműködésével koszorúzásra került a londoni lengyel klub előtti 1956-os emléktáblánál.

Oxfordban bemutatták „A temetetlen halott” című filmet. Liverpoolban a magyar tiszteletbeli konzul nagysikerű koncertet szervezett, amelyen megjelent a főpolgármester és a katolikus püspök is. Rochdale-ben misével egybekötött megemlékezést rendeztek, Bradfordban emlékkövet avattak. Stoke-on-Trent-ben csaknem 400 ember részvételével zajlott magyar megemlékezés és ünnepség.

November 9-én rekordérdeklődés mellett rendezték meg az 56-os megemlékezést az Oxfordi Magyar Társaságban. Az egyesület, amely korábban már levetítette Mészáros Márta Nagy Imre-filmjét és előadást hallgatott meg Magyarország 1945 utáni történelméről, ezúttal egy sor olyan britet is meghívott, akiket annak idején igen közelről érintett a forradalom. Az ünnepségen sokan közülük elmondták, miként segítették a felkelést: pénzt adtak, szervezték elhelyezést a menekülteknek, vagy éppen befogadták azokat. A fő előadó Gömöri György nyugalmazott cambridge-i irodalomprofesszor, Sir Bryan Cartlidge történész, egykori budapesti nagykövet, a Will to Survive című Magyarországról szóló könyv szerzője, továbbá Robert Evans történész volt. Előző vasárnap a kör vezetőjének, Kati Evans-nak a szülőfalujában az anglikán templom szokásos istentiszteletét részben az 50 évvel korábban elbukott magyar forradalomnak szentelték. Evans asszony férje a történelmi körülményeket vázolta, ő maga pedig személyes élményeiről beszélt, majd elmondta magyarul a Miatyánkot, CD-ről pedig lejátszotta a magyar himnuszt. Galéria >>

November 4-én a londoni Svéd Templomban ökumenikus istentisztelet keretében emlékeztek a magyar közösség tagjai az 56-os forradalom leveréséről. Először Pátkai Róbert evangélikus püspök köszöntötte az egybegyűlteket, majd a forradalomról, annak bukásáról és a kudarc következményeiről beszélt. Ezután Virágh József római katolikus, majd Salánki István református lelkész következett. A sort Pátkai Róbert prédikációja zárta. Az eseményen közreműködött Székely Bálint erdélyi származású hegedűművész, aki Bach hegedűszonátáját adta elő. Végül a részvevők közösen elmondták a Miatyánkot, meghallgatták Pátkai Róbert áldását, majd elénekelték a himnuszt.
 
November 15-én Szombati Béla londoni magyar nagykövet kitüntetéseket adott át a képviseleten öt olyan brit személyiségnek, aki 1956-ban komoly érdemeket szerzett a forradalom, illetve a menekültek szolgálatában. Közülük Lord Dennis Healey volt munkáspárti miniszter, aki annak idején sokáig nem engedte, hogy a magyar kérdés lekerüljön a politika napirendjéről, a Magyar Köztársaság Középkeresztjét kapta. Ugyanebben az elismerésben részesült Sir Christopher Chataway korábbi konzervatív képviselő, aki igen sokat tett a magyar menekültekért. Akkori tapasztalatai alapján elérte, hogy az ENSZ 1959-et a Menekültek évének nyilvánította. Peter Fryer újságíró helyett, aki két héttel korábban meghalt, a lánya vette át a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét. Peter Fryer a Brit Kommunista Párt lapjának tudósított a forradalomról, de nem volt hajlandó elkendőzni a szovjetek brutalitását. Ezért amikor rájött, hogy anyagait cenzúrázzák, jelentéseit egy másik lapnak küldte el. Később pedig kivált a pártból. A forradalom történetét könyvben örökítette meg. Christopher Lord és Robert Oakeshott egykor, oxfordi diákként gyógyszert vitt a felkelőknek. Christopher Lord a rákövetkező év elején visszatért Magyarországra, hogy felmérje a helyzetet, de letartóztatták és csak három hét múltán, külföldi politikai közbenjárásra engedték ki. Az eseményt követő fogadáson adta át Pátkai Róbert az Magyarok Angliai Országos Szövetségének elnöke Huszár László főtitkár társaságában a szervezet emléklapját Szombati Bélának, köszönetképpen a nagykövet négyéves munkájáért.